Veszély a vonaton

Egyre többször hallani azt, hogy kalauzokat támadnak meg a MÁV járatain. Éppen ezért most a nyári időszakra párosan, illetve este, rendőri kísérettel fognak dolgozni. Igen ám, de az utasokkal mi van? Az utasokat ki védi? Megmondom én nektek: senki, maximum mi magunk. Most egy szürreális esetet fogok elmesélni nektek, ami ma történt velem a vonaton.

light, photo, and photograph image

Felszállás után láttam, hogy a közeli részeken nincs egyetlen egy hely sem, mivel egy nagy iskoláscsoport utazott a vagonban. Mivel az ajtóknál levő kis helyen nincs ablak, meg levegő sem, így gondoltam elmegyek a kocsi végéig, körülnézek, hátha van egy hűvösebb pont. Már ekkor feltűnt az ajtóban álló nő (nagy valószínűséggel tanár), aki nagyon nehézkesen akart félreállni. Látszólag életében ha másodszor utazhatott vonaton, egy szoláriumsárga, gonosz tekintetű némber volt (40-es évei közepén járhatott), de nem foglalkoztam vele. Igen ám, csak amikor a másik ajtóhoz értem, szembesültem azzal, hogy egy kerékpár torlaszolja el a leszállásért létesített helyet, így kénytelen voltam visszafordulni. Ekkor a már említett nőszemély újból, teljes terjedelmében eltorlaszolta az ajtót. Érkezésem közben megkértem arra, hogy legyen szíves arrébb menni, de ő különféle pofákat vágva nem volt hajlandó utat engedni, épp hogy csak egy árnyalatnyit oldalra fordult. Mivel a vonat elindult, kapaszkodási lehetőségem pedig nem nagyon akadt, így fogtam magam, és átszuszakolódtam a megmaradt aprócska helyen.

Ekkor olyasmi történt velem, ami még a 25 évem alatt egyszer sem: azt vettem észre, hogy a nő a hátamra csapott. Felháborodva fordultam meg, számonkérve, hogy mégis mi a fenét képzel? Erre még neki állt feljebb. Közölte, hogy én kezdtem, mivel megütöttem. Ezt hallva aztán rendesen felment az agyvizem, de szerencsére kellően vissza tudtam fogni magam. Mondtam neki, hogy ne hazudozzon már, maximum a táskámmal lökhettem meg, mivel nem volt hajlandó arrébb menni. Erre akkor már azt mondta, hogy jó… hát akkor csak meglöktem. Szuper. Ezt “imádom” a hazudozó senkiháziakban, hogy szinte másodpercenként változik az általuk kitalált igazság… Mivel ezek után is az áldozati bárány szerepében tetszelgett, így mondtam neki, hogy ne saját magából induljon ki, attól, hogy ő egy erőszakos állat, én még nem vagyok az. Na, erre már nem tudott mit lépni a nagysága. Végül fogtam magam, hátat fordítottam, és átmentem a másik kocsiba.

A jelenetet a gyerekek is végignézték, akiknek szó szerint halálfélelem ült ki az arcára. Gondolom, hogy nem ez volt a nő első erőszakos megnyilvánulása, biztosan őket is bántotta már, csak ugye nem mernek szólni, mert a tanár szava a diákéval szemben sokkal többet ér. Ezt tapasztalatból tudom… Ugyan szerencsére eddig még nem ütött meg egy tanár sem, de úgy néz ki, hogy felnőtt fejjel kellett ezt az “élményt” bepótolnom. Komolyan mondom, megáll az eszem! Szerintem azt hihette, hogy 15-16 éves kis fruska vagyok, hasonlóan azokhoz, akiket tanít, de akkor is! Ha felnőtt vagyok, ha gyerek, vannak jogaim, amiket ő megsértett. Most már tényleg ideje lenne rövidebb pórázon tartani a tanárokat, mert kurva sokat képzelnek magukról. Azt hiszik, hogy ők az atyaúristenek, az iskolában és az iskolán kívül is. Mert ő tanár… hogy oda ne rohanjak! Pont leszarom! Egyébként nem 100%-ig biztos, hogy az volt, de úgy nézett ki, hogy a csoporthoz tartozik, ezt a gyerekek reakciója is alátámasztotta, továbbá ha egy szülő lett volna, akkor nem tette volna ezt a gyereke szeme láttára. Szép példát mutat a tanítványainak, nem mondom…

grunge, city, and train image

Úgyhogy kedves MÁV, ha netalántán olvassák a bejegyzésemet, akkor arra kérném Önöket, hogy ne csak a munkatársaikat védjék, hanem az utasokat is. Szereljenek fel minden egyes vonatra kamerákat, hogy az efféle esetek elkerülhetők legyenek, de legalább fel lehessen jelenteni az elkövetőket, bizonyíték birtokában!

Szerencsém volt, hogy észnél voltam, és reflex-szerűen nem mostam be a nőnek egy hatalmasat, mert utólag belegondolva, pont erre mehetett ki a játék. Provokálni akart, hogy aztán ő sérüljön meg, az én hátamon pedig ugye (szerencsére) meg sem látszott a műkörmös, picsa-ütés…

Mindezt azért írtam le, hogy NAGYON vigyázzatok! Legyetek mindig résen, hátul is legyen szemetek, és ne féljetek felszólalni az igazságtalanság ellen!

Képek: WeHeartIt.com

Ivy Island ©, All Rights Reserved

Reklámok